A képviselők ugyanakkor felszólították Zágrábot, tegyen további erőfeszítéseket főleg az igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés területén. Horvátország 2013. július 1-jén válhat az unió huszonnyolcadik tagjává.

Az EP 564 igen, 38 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett támogatta Horvátország uniós csatlakozásához. A döntést az EP-képviselők többsége felállva tapsolva üdvözölte. A parlament témafelelőse az osztrák szocialista Hannes Swoboda volt.

"Jó nap a mai Horvátország és az EU számára is" - mondta a döntés után Jerzy Buzek. Az EP elnöke hozzátette, "az Európai Parlament teljes súlyával Horvátország csatlakozása mögé állt. Egyértelmű jelét adtuk annak, mennyire akarja az EU Horvátország felvételét". Az elnök kiemelte: "a horvátok hamarosan népszavazáson mutathatják ki támogatásukat az EU-tagság mellett"

Horvátország és az EU tagállamainak képviselői december 9-én, az Európai Tanács ülésén írják alá a csatlakozási szerződést. Ezt követően ezt mind a 27 jelenlegi tagállamban ratifikálni kell. A horvát csatlakozás tervezett időpontja 2013. július 1.

Az EP a hozzájárulás megadása mellett egy másik, Hannes Swoboda által jegyzett véleményadó jelentést is elfogadott, 550-34 arányban, 41 tartózkodás mellett. A képviselők ebben üdvözlik a csatlakozási tárgyalások lezárását, és reményüket fejezik ki, hogy a horvátok nagy számban vesznek majd részt az EU-tagságról döntő népszavazáson és támogatják azt. A parlament felszólítja a tagállamokat, időben ratifikálják a csatlakozási szerződést. A képviselők kinyilvánították, a csatlakozás előtt szívesen látják a horvát megfigyelőket az EP-ben

A képviselők kiemelték, hogy figyelemmel fogják kísérni Horvátország csatlakozás előtti megfigyelését, és felszólították a Bizottságot, tájékoztassa a parlamentet arról, mennyire tartják tiszteletben a horvát hatóságok a tárgyalások során vállaltakat.

A jelentés elismeri Horvátország csatlakozási felkészültségét, ugyanakkor felszólítja Zágrábot, tegyen további erőfeszítéseket a meglévő problémák megoldására, különösen az igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc területén.

A képviselők felszólították Horvátországot, fokozza erőfeszítéseit a háborús bűncselekmények üldözése területén, és hajtsa végre a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság összes ajánlását. Az EP szerint Zágrábnak elő kell segítenie a háborús menekültek - mindenekelőtt a szerbek - visszatérését.

A parlament végezetül arra szólítja fel Horvátországot, hogy folytassa a strukturális gazdasági reformokat, a munkaerőpiac élénkítésével ösztönözze a munkahelyteremtést, és a versenyképesség növekedése érdekében konszolidálja pénzügyeit.