A szakemberek szerint azonban főleg az akkori magas forintkamatok idézték elő a lakosság nagyarányú deviza-eladósodását. Az albizottság kedden hallgatta meg Patai Mihály mostani, illetve Erdei Tamás és Felcsuti Péter korábbi bankszövetségi elnököket.

Mindhárom elnök azon a véleményen volt, hogy a folyamat elején egyáltalán nem látszott kockázatosnak a lakosság devizában történő eladósodása, mivel egészen az elmúlt évtized közepéig az volt a vélemény, Magyarország belátható időn belül bevezeti az eurót.

Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, aki a vizsgált időszakban a leghosszabb ideig volt a bankszövetség elnöke, emlékeztetett arra, hogy olyan időszakban, amikor 15-16 százalék volt forinthitelek kamata, igen népszerűek lettek az ügyfelek körében a devizaalapú kölcsönök. Kiemelte: ő úgy látja, hogy aki akkoriban devizában vett fel lakáskölcsönt, az évek során komoly nyereségre tett szert a kamatkülönbözetek révén.

Erdei Tamás elmondta: kialakult mostanában egy olyan vélemény, hogy az ügyfelek nem voltak tudatában a devizaalapú hitelek kockázatainak. Ez néhány ügyfél esetében biztos igaz, de a teljes igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy már a devizakölcsönök felfutásának kezdetén a leendő ügyfeleknek, közjegyző előtt olyan dokumentumot kellett aláírniuk, amely a devizakölcsön árfolyamkockázatára hívta fel a hitelfelvevők figyelmét. Emellett gyakran találkoztak olyan ügyféllel, aki nemegyszer 10-20 bank ajánlatát is ismerte, és "versenyeztette a bankokat", mielőtt ténylegesen felvette a devizaalapú lakáskölcsönét valamelyik pénzintézettől - fűzte hozzá a bankszövetség korábbi vezetője.

Erdei Tamás arról is beszélt, hogy a svájci frank/euró árfolyam hosszú évekig igen stabil volt, a frank jelentős árfolyam-elmozdulása, árfolyamkilengése csak a gazdasági válság kibontakozása után következett be.

Papcsák Ferenc (Fidesz), a bizottság elnöke arról kérdezte a bankszövetség egykori elnökét, mi volt a bankszövetség véleménye arról, hogy az akkori kormány megszüntette a forint alapú lakáskölcsönök állami kamattámogatását.

Erdei Tamás aláhúzta: a bankszövetség akkori vezetésének komoly vitái voltak a Medgyessy-kormánnyal és ellenezte a forintalapú lakáskölcsönök állami kamattámogatásának megszüntetését.

Felcsuti Péter a bizottság előtt kifejtette: 2000-ben az akkori kormány azt a gazdaságpolitikai döntést hozta, hogy az országban fel kell futtatni a belső fogyasztást, ez később óhatatlanul a lakosság nagymértékű eladósodását hozta, részben a lakáspiacon, de a tartós fogyasztási cikkek terén is. Az olyan országokban, ahol nem hoztak ilyen gazdaságpolitikai döntést, mint Csehország, vagy Szlovákia, nem alakult ki a magyarországihoz hasonló mértékű lakossági eladósodás.

Ráadásul Magyarországon nem volt jelentős belső megtakarítás, a bankok a megnövekedett hiteligényeket nem belső forrásokból, hanem már akkor egyre inkább az általuk felvett külföldi devizakölcsönökből elégítették ki - ismertette.

Felcsuti Péter kiemelte: azt is látni kell, hogy a deviza-eladósodás nem egyedi magyar jelenség, még az egyébként eurót használó Ausztriában és Franciaországban is magas a svájci frank alapon felvett lakossági kölcsönök aránya, Ausztriában még a japán jen alapú kölcsönök is népszerűek voltak korábban. Felcsuti Péter szerint voltak ugyan államok, például Románia, ahol a megpróbálták korlátozni a deviza-alapú kölcsönök felvételét, az ilyen szabályokat azonban a bankok sorra kijátszották.

Patai Mihály, a bankszövetség mostani elnöke elmondta: ő személyesen nem gondolta volna, hogy a devizahitelezés napjainkra ilyen nagymértékű társadalmi problémává válik. \"A magyar bankárok tudatában vannak annak, hogy napjainkra a svájci frank alapú kölcsönök problémája már más dimenzióba került\" - fűzte hozzá, és kiemelte, a Magyar Bankszövetség a napokban olyan több pontból álló javaslatcsomagot adott át a kormánynak, amely alapján a magyarországi hitelintézetek óriási terheket vállalnak a társadalmi probléma megoldására.

Patai Mihály arról is szólt, hogy a magyar bankrendszer tagjai a jövőben kevesebb forrással tudnak majd hozzájárulni a hazai gazdaság fejlődéséhez, növekedéséhez, mint a múltban.

forrás: MTI